Távozna is, ám a taxis ügyesen visszatartja a kérdéssel,
hogy akkor hát rájött-e, melyik üveg a jó üveg?
És Sherlock elveszi az egyik üveget, az öreg meg nyomja a szöveget, hogy Holmes elég ügyes-e, rátenné-e az életét az ügyességére...
Watson felbukkan, ám balszerencsére az udvar túloldalán levő ablakban, ahonnan csak azt látja, hogy a barátja, amilyen idióta,
mindjárt enged az öreg rábeszélésének és beveszi a kapszulát.
Az utolsó pillanatban lövés dördül, a taxis összeesik, Holmes odaugrik hozzá és megpróbálja a haldoklóból kiszedni a szponzor nevét.
Ez némi fájdalomokozás árán sikerül is, az öreg elkiáltja magát "Moriarty", majd meghal.
---
Lestrade utóbb elmeséli Holmesnak, hogy nem találták meg a lövöldözőt, nem tudnak róla semmit, dehát ilyen embernek biztos sok ellensége volt.
Sherlock elkezdi mondani, hogy ugye a golyó kézifegyverből van, ami ilyen távolságból nagyon jó lövészt feltételez,
aki hozzászokhatott az erőszakhoz, ám az illető nem lőtt addig, amíg ő közvetlen veszélyben nem volt, tehát komoly morálja lehet
- ekkor a távolabb álldogáló Watsonra téved a tekintete és befogja,
megpróbálja rábeszélni a felügyelőt, hogy felejtse el, amit itt összehordott, biztos sokkos állapotban van az eseményektől.
Figyelmezteti a dokit, hogy szedje le a puskaport a kezéről,
majd el is indulnának hazafelé, ám ekkor egy utolsó csavarral befut
a korábban megismert sima modorú fickó,
és megállapítja, hogy Sherlock megint mennyit tett a közjó érdekében - bár soha nem az a motivációja.
És amúgy aggódik Holmesért.
---
Kis szóváltás, hogy egy oldalon állnak-e tulajdonképpen,
hogy mennyi a közös bennük, és hogy ez a civakodás mindig is bántotta Mamit.
Watson csak néz, milyen Mamit - az anyánkat, ugyanis a sima modorú öltönyös nem más, mint Sherlock bátyja, Mycroft.
Aki amúgy a kormánynak dolgozik. És ezzel hőseink tényleg haza is indulnak, Mycroft pedig megállapítja, hogy emelni kell a páros megfigyelési szintjét. Sherlock Holmesét és Dr. Watsonét.
RSS Feed
