Így is lesz, Lestrade faggatja a fogadóst, meg annak a pasiját,
a szakácsot, akik láthatóan tudnak valamit a kutyás dologról,
csak nem sok kedvük van bevallani.
Jól jött ez a sztori, meg hemzseg a vendégektől a fogadó, olyan
ez a dög nekik, mintha lenne egy saját Lohn Ness-i szörnyük.
Időnként azért nem árt mutatni is valamit, hogy ne unjanak rá a sztorira, ezért szereztek egy vad kutyát, hogy ijesztgesse a turistákat.
A szerzés túl jól sikerült, az állat irányíthatatlan volt,
úgyhogy inkább elaltatták, ez akkor most zsákutca?
---
Közben Sherlock békeajándék gyanánt kávét hozott Johnnak,
de pont olyan fejjel, mint ahogy azoknak szokták,
akik meg akarnak mérgezni/elkábítani valakit.
Ráadásul cukrot is rakott bele, amikor John feketén issza a kávéját, de olyan nincs, hogy ezt a világ első számú mesterdetektívje ne tudná, John ennek ellenére megissza, egyem azt az ártatlan szívét.
---
Lestrade nagyon élvezi a vidéki nyomozgatást, itt sokkal jobb a levegő és kevesebb a seggfej, mint Londonban, úgyhogy a fiúk el is küldik, hadd fusson még egy-két kört, ha már így elemében van.
Sherlock amúgy biztos nem a szerencsétlen fogadós kutyáját látta az erdőben, mert az a vadállat hatalmas volt, piros szemű és világított, Scooby Doo-ban szoktak lenni ilyen szörnyek. HAHAHAHA
Egyébként van egy teóriája, csak Baskerville-be kéne menni tesztelni azt, úgyhogy most lehet Mycroft seggét nagyüzemben nyalni, kezdésnek mondjuk egy „helló kedves bátyám, hogy s mint?" jellegű hívás megteszi.
---
Mycroft tényleg maga a brit kormányzat, mire Sherlockék a telepre érnek, már nyitott ajtók és mosolygós őrök várják őket.
Morgós őrnagynak persze nem tetszik, hogy mindenféle jöttment detektívek meg doktorok játsszák az eszüket az ő felségterületén,
de idősebb Holmes ráparancsolt, tehát lehet kussolni.
John a kísérleti laborba megy, Sherlock meg majd az őrnagyból próbál kihúzni valamit.
John addig kódorog a titkos helyeken, amíg be nem zárja magát sikeresen az egyik laborba, ki is megy a világítás, és jön a drámai zene, szóval újabb félelmeteskedés követezik.
Egy zseblámpával szerencsétlenkedik a sötétben,
gyanús zajok mindenhonnan, ráadásul van egy kicsorbult rács is,
John erősen próbálja nem összeszarni magát, de ekkor jön
a hörgés meg a vonyítás közvetlen közelről.
Aztakurva, én nem erre szerződtem, gondolhatja a jó doktor, úgyhogy beveszi magát az egyik ketrecbe, és próbálja magára zárni, Sherlock meg pont most nem tudja felvenni a telefont.
Mikor Sherlock végre visszahívja, John könyörög, hogy hozza már ki, mert a szörnykutya ITT VAN,
Sherlock meg hülye kérdéseket tesz fel szabadítás helyett,
látod is, vagy csak hallod?
Hagyjuk már ezt, gyere, mert a dög megzabál, nem érted?!
---
Sherlock jön, kiszabadítja Johnt, kutya sehol, nem eszik az hobbitot, úgy tűnik. HAHAHAHA
Sherlock a változatosság kedvéért kérdez, na dokikám, meséld el, hogy nézett ki.
Hát úgy, ahogy mondtad, rohadt nagy volt, piros szemű, világított, és összeszartam magam tőle, úgy.
Sherlock röhög, nem is világított, azt csak én találtam ki, a nyúlból ötletet merítve,
John azt láttad, amit láttatni akartam veled,
mert be voltál drogozva te is meg én is. Mivan?
Ideje elbeszélgetni Dr. Stapletonnal egy kicsit, aki itt van
a szomszéd szobában, és a legújabb világító nyuszit nézegeti,
ami tök cuki amúgy, nekem is kell egy olyan.
Ez a nő biztos tud valamit, de amíg eldönti, hogy mondja-e,
addig is Sherlock kölcsönveszi a mikroszkópját, és megvizsgálja a kristálycukrot, amit Henry konyhájából hozott, és ami meglepő módon...sima cukor.
Francba, pedig annyira tökéletes lett volna, ha abban van valami hallucinogén szer, megmagyarázta volna, hogy John miért nem látta a kutyát először, csak azután, hogy cukros kávét ivott,
és most cseszhetjük ezt a jó kis elméletet.
Na nem véletlen van még hátra huszonvalahány perc az epizódból.
Drog van, ez biztos, olyan, amitől az emberek randa nagy rémkutyákat hallucinálnak, és bejutott valahogy a szervezetükbe, a kérdés az, hogy hogyan.
Kifelé mindenki, Sherlock most meglátogatja az elméje palotáját, és ahhoz teljes nyugalom kell,
nem lehet az ilyesmit mondjuk egy focimeccsen a B-középben vagy egy csúcsidőben egy zsúfolt metrókocsiban művelni.
RSS Feed
