Végül persze Sherlock megszerezte John születési anyakönyvi kivonatát, így fény derült a Hamish-re.
És persze Sherlock arra is rájön közben,
hogy egyetlen ember tudott még a Hamish-ről. Maga A Nő.
Mindnyájan emlékszünk a jelenetre, amelyben John kedvesen neveket ajánl az aktívan flörtölő Sherlocknak és Irene-nak, születendő gyermekük számára.
A tény, hogy Irene tudott John középső nevéről a történetet nem viszi előre, viszont megajándékoz bennünket egy remek jelenettel: a tárgyalóteremben megjelenik A Nő is, teljes harci díszben, azaz meztelenül.
Hívogatón végigsimít Sherlock járomcsontján, amellyel egy hevesebb pillanatban lehet, hogy megvágná magát. És sajnos csak ennyi.
Sherlock már ki is űzi elméjéből A Nőt. Fontosabb dolga is van most, minthogy rá gondoljon. De az már biztos, hogy szokott rá gondolni.
---
John teljes neve egyébként akkor lett nyilvános, amikor – John nagy bánatára – rákerült az esküvői meghívóra.
A meghívót pedig Tessa biztosan látta, hiszen még mondta is,
hogy jó szórakozást az esküvőn!
A férfi tehát itt van John és Mary esküvőjén. És mégis miért?
Annyi már biztos, hogy bűnös szándék vezeti…
Sherlock pohara leseik, ő pedig egy kicsit kizökken. Energikusan átugrik az ünnepi asztalon, és már megint arról beszél, hogy John milyen csodálatos. A pulóverei műremekek és remekül főz. Sherlock a felszínen szinte már hisztérikus, de közben minden idegszálával koncentrál, keresi a férfit a teremben.
John és Mary pedig már érzi, hogy valami nem oké. Sherlockból hirtelen kibukik: GYILKOSSÁG. Itt bizony gyilkosság fog történni mindjárt!
A teremben megfagy a levegő, és a helyzetet az sem menti,
hogy Sherlock a gyilkosságot a házassághoz próbálja hasonlítani,
hiszen mindkettőben két ember van, és addig tart, amíg egyikük meg nem hal. Senki sem nevet.
---
Sherlock nem zavartatja magát, tovább pörög. Hirtelen ismét pasit fogna a koszorúslánynak, aki flörtölt vele (a lány neve egyébként Janine).
Smst ír Lestrade-nek, hogy tegyen róla, hogy senki ne hagyhassa el az esküvő helyszínét (közben Jeffnek szólítja Lestrade-et,
majd két kecses tánclépés között azt mondja Johnnak, hogy Vatican Cameos. Ebből John is tudja, és mi is tudjuk, hogy valaki meg fog halni.
Közben Sherlock rájön, hogy hatékonyabb, ha inkább a gyilkosság célpontját kezdi keresni, nem pedig a lehetséges elkövetőt.
Na, de ki az, akit egy esküvőn, és csakis egy esküvőn lehet megölni?
Mrs. Hudson szerint most éppen Sherlock az ideális jelölt,
mert beszédével már jó ideje táncol a násznép idegein.
Sherlock Mrs. Hudson megjegyzését csupán a részegség jelenek tekinti.
Nem is törődik vele sokat, inkább kedélyesen előadja, hogy ő bizony Johnt, Lestrade-et és Mycroftot is könnyűszerrel meg tudná ölni, többször el is képzelte már hogyan, amikor éppen unatkozott.
(Mindeközben Molly egy villával szúrja meg vőlegényét, mert az fölveti, hogy Sherlockkal talán nem minden oké. Hogy lesz ebből házasság?)
---
Közben persze kiderül az, amit kivételesen minden néző tudhatott már jóval Sherlock előtt, ha csak egy kicsit is figyelte ezt az epizódot:
a gyilkosság kiszemelt áldozata Sholto őrnagy.
Aki nagy hibát követett el, amikor újoncokat vitt a csatatérre.
Ma remeteként él, halálos fenyegetések közepette. Csupán öt alkalmazottja van, akiket szigorú titoktartásra kötelezett.
Közülük az egyik Tessa, az ápolónő. Sherlock egy kis cetlin üzenetben figyelmezteti Sholto őrnagyot, hogy mi készül ellene.
---
De mégis hogyan lehet megölni valakit egy esküvőn úgy, hogy az ne tűnjön föl senkinek?
Archie-nak a lefejezéseket imádó kisfiúnak megvan a válasza. Archie szerint a láthatatlan ember tette, a láthatatlan késsel.
Mármint a láthatatlan ember, aki megpróbálta megölni a gárdistát.
A férfi nőket csábított el, hogy bejuthasson az esküvőre,
és elpróbálta a gyilkosságot. A gárdista leszúrása volt a próba.
Sherlock már megy is Johnhoz: Sholto őrnagyot mindjárt megöli valaki. Nem tudom, ki és hogyan, de az áldozat biztos.
Sholto közben távozott a teremből, Sherlock rohan utána,
John meg Sherlock után, Mary meg John után. Szép menet,
csak a násznép nem ért semmit.
---
Sherlock nem emlékszik az őrnagy szobaszámára, mert valamit azért néha törölnie kell az agyából. Szerencsére Marynek hihetetlen memóriája van, emlékszik, hogy a 207-es szoba az.
Sholto őrnagy bezárkózott a szobájába és fegyverrel a kezében méltósággal várja a halálát.
Nem is engedi be a futólépen érkező Sherlock-John-Mary triót, csak egy feltétellel: Sherlock oldja meg az ügyet.
Mondja meg, hogy fogja őt megölni a falakon átjutó láthatatlan ember, a láthatatlan késsel.
Mary azt mondja Sherlocknak, oldja meg az ügyet, és akkor az őrnagy beengedi őket.
Sherlock szerint, ha eddig nem jött rá, mi történt a gárdistával,
és mi lesz az őrnaggyal, akkor most sem fog.
RSS Feed
