A Szíriusz történetek egyik alapvetése, hogy feltűnik egy idegen a Holdon és a gyerekek nyomozni kezdenek utána.
A másik alaphelyzet, amikor valamelyik főbb szereplő eltűnik vagy veszélybe kerül.
Ezúttal a legfiatalabb főhős Pinton Casteiro
(ebben a történetben már Casteiro és nem Castuero) kerül,
három iskolástársával együtt, egy idegen karmaiba.
Hogy az idegen földi lény-e vagy sem, gonosz szándékok vezérlik, vagy épp ellenkezőleg, azt a Négyek Tanácsa és Viktor Szíriusz derítik ki.
És akkor ne feledkezzünk el Leonida néniről, akinek pompás uzsonnái nagyban hozzájárulnak a sikernek.
A szerző ebben a történetben újabb toposzhoz nyúlt, az emberi faj és idegenek kapcsolatteremtéséhez.
Bár ez a vonal több műben is feltűnik, ebben a legerősebb a régi Asimov-i, Clarke-i kapcsolatteremtés kérdések szerepeltetése.
Ki teremtsen kapcsolatot - tudós vagy a katona? Milyen módszerekkel - erőszakkal vagy szép szóval, esetleg elrablással?
Ha az egyik fél a béke a másik az erő alkalmazásával közeledik, akkor nincs megoldás. Akkor sem, ha mindkét oldalon az erő sorakozik fel. Súlyos kérdések, ifjúsági köntösbe bugyolálva.
Képregénykedvelők megdöbbenve vehetik észre a történetben a Galaktika Figyelőjét, aki csak néz és közvetít, de nem avatkozik közbe.
Alakja szinte teljesen megegyezik a Marvel Comics Watcher (Szemlélő) nevű figurájával. Ismét bizonyítandó: egy jó ötlet nem csak egy ember fejéből fog kipattanni a világon.
|
|
| ||||||||||||||
RSS Feed
