Category: Kekszakalllu Herceg Vara - CORINA CARSON

A kékszakállú herceg vára LP 12254

16/4/2022

videó 57perc

A kékszakállú herceg vára 1995

11/3/2021

A mese szerint Judit meg akarja ismerni a vár titkait,
ami szimbolikus jelentést hordoz:
valójában a Kékszakállú lelke titkainak kiderítéséről van szó,
az általános férfilélek legmélyebb zugainak titkairól.

A herceg tudja, hogy a rejtett dolgok erőszakos megismerése tragédiához vezet, ezért folyamatosan kéri Juditot, hogy álljon el az „ajtók” nyitogatásától, mert az mindkettőjük számára tragédiát jelent:
a remélt boldogság helyett az örök magányt hozza el.
---
Filmek

A hangfelvételeken kívül filmek is készültek a Kékszakállúból. Ilyen például a Szinetár Miklós rendezte film,
amelyet a Kováts Kolos, Sass Sylvia és Solti György nevével jelzett felvétel felhasználásával forgattak 1981-ben.
---
Egy újabb alkotás az 1995-ben, Silló Sándor rendezésében készült film, amelynek szerepeit Kovács István és
Kolonits Klára énekelte.
A filmen a regös szövegét Jordán Tamás mondta el,
az MR Szimfonikusokat Selmeczi György vezényelte.

videón 1995-ös film látható

A kékszakállú herceg vára - tartalom 1b

11/3/2021

A Kékszakállú kétségbeesve hívja szerelemre, de a nő nem tágít, kéri a hatodik kulcsot is.
(Judit némán követelően nyújtja érte a kezét.
A Kékszakállú átadja a kulcsot. Judit a hatodik ajtóhoz megy.

Mikor a kulcs elsőt fordul, zokogó mély sóhajtás búg fel.) A herceg még most is könyörög: „Judit, Judit ne nyissad ki!” – mindhiába. (Judit hirtelen mozdulattal az ajtóhoz lép és kinyitja. A csarnokon mintha árny futna keresztül: valamivel sötétebb lesz.)
Az ajtó mögött a könnyek tava van, a bánat és a szomorúság helyszíne.
---
A férfi, felkészülve az újabb kérésre, előre kijelenti: „Az utolsót nem nyitom ki. Nem nyitom ki.” Judit – noha sejti már, mit rejt a hetedik ajtó – mégis, már-már hisztérikusan követeli annak kinyitását.

A herceg megtörve adja oda neki az utolsó kulcsot: „Fogjad… Fogjad… Itt a hetedik kulcs./Nyisd ki Judit. Lássad őket./Ott van mind a régi asszony.”

(Judit még egy ideig mozdulatlan. Aztán lassan, bizonytalan kézzel átveszi a kulcsot és lassan, ingó lépéssel a hetedik ajtóhoz megy és kinyitja. Mikor a kulcs csattan, halk sóhajtással becsukódik a hatodik és az ötödik ajtó. Jóval sötétebb lesz. Csak a négy szemközti ajtónyílás világítja színes sugaraival a csarnokot.
---
És akkor kinyílik a hetedik ajtó és holdezüst fény vetődik be rajta, hosszú sugárban, megvilágítva Judit arcát és a Kékszakállúét.)
(A hetedik ajtóból előjönnek a régi asszonyok. Hárman koronásan, kinccsel rakodtan, glóriásan. Sápadt arccal, büszke járással jönnek egymás mögött és megállnak szemben a Kékszakállúval, aki térdre ereszkedik.)

Ezt mondja: „Szépek, szépek, százszor szépek.”,
majd sorra elmeséli, hogyan ismerte meg őket:
az elsőt hajnalban, a másodikat délben, a harmadikat este lelte.
---
(A Kékszakállú megáll Judit előtt. Hosszan szembenéznek.
A negyedik ajtó becsukódik.)
„A negyediket éjjel leltem.” Judit ijedten válaszolgat, kérlel,
de már nincs visszaút.

A Kékszakállú palástot terít a vállára, koronát tesz a fejére, ékszerekkel díszíti. „Szép vagy, szép vagy, százszor szép vagy,/Te voltál a legszebb asszony,/a legszebb asszony!” – mondja.

(Hosszan szembenéznek. – Judit lassan meggörnyed a palást alatt és gyémántkoronás fejét lehorgasztva,
az ezüst fénysáv mentén bemegy a többi asszony után a hetedik ajtón. Az is becsukódik.)

A remélt, vágyott boldogság helyett újra eljött a magány, az örök egyedüllét.
A Kékszakállú megrendülten rebegi: „És mindig is éjjel lesz már…/Éjjel… éjjel…”

A kékszakállú herceg vára - tartalom 1a

11/3/2021

Az opera a „legendás időkben” játszódik a Kékszakállú várában.
Valójában azonban nem valódi környezetben és időpontban történnek az események,
hanem egy férfi lelki életének meg nem fogható zárt világában, amelynek rejtelmeibe igyekszik behatolni az azt megismerni akaró szerelmes nő.
---
Az opera a regös népies ízű prózai prológusa után kezdődik.

A Kékszakállú herceg – Judit szüleinek ellenére, vőlegénye is volt már – új feleséget visz a várába.

A szövegkönyv a következőként írja le a színpadi helyszínt: Hatalmas, kerek, gótikus csarnok. Balra meredek lépcső vezet egy kis vasajtóhoz. A lépcsőtől jobbra hét nagy ajtó van a falban; négy még szemben, kettő már egészen jobboldalt.
Különben sem ablak, se dísz. A csarnok üres, sötét, rideg, sziklabarlanghoz hasonlatos.
---
Mikor a függöny szétválik, teljes sötétség van a színpadon, melyben a regös eltűnik.
Hirtelen kinyílik fent a kis vasajtó és a vakító fehér négyszögben megjelenik a Kékszakállú és Judit fekete sziluettje.

Kékszakállú: „Megérkeztünk./Íme lássad:/Ez a Kékszakállú vára./Nem tündököl,/mint atyádé./
Judit, jössz-e még utánam?”

Judit szerelmes, a Kékszakállúról és a váráról szállongó szörnyűséges hírek ellenére is követi férjét: „Megyek, megyek Kékszakállú.”
---
A várba lépve észrevesz hét lezárt ajtót. Kéri a Kékszakállút, nyissa ki, hogy „Szél bejárjon, nap besüssön”.

A Kékszakállú vonakodik, figyelmezteti is Juditot,
de ő egyre követeli a kulcsot.
A Kékszakállú odaadja az első ajtó kulcsát. (Az ajtó feltárul, vérvörös négyszöget nyitva a falba, mint egy seb.
Az ajtó mögül mélyből jövő véres izzás hosszú sugarat vet be a csarnok padlójára.) „Ez a kínzókamra, Judit” – mondja a Kékszakállú.
---
Judit megrendül a vér látványától, de a második ajtó kulcsát is kiköveteli. (Csattan a zár és feltárul a második ajtó. Nyílása sárgás vörös., de szintén sötét és félelmes.
A második sugár az első mellé fekszik a padlóra.) Az ajtó mögött a fegyveresház van, tele véres hadi szerszámokkal.
---
Judit kéri a többi kulcsot is, hiába kérleli a Kékszakállú: „Vigyázz, vigyázz miránk, Judit!”

A harmadik kulcs a kincseskamrát nyitja. (Judit megfordítja a kulcsot. Meleg, mély érchanggal nyílik az ajtó.
A kiömlő aranyfénysáv a többi mellé fekszik a padlón.)
Judit az ékszereken is vért lát, miként a korábbi szobákban is: „Vérfolt van az ékszereken!”
---
(Hirtelen a negyedik ajtó felé fordul és gyorsan kinyitja. Az ajtóból virágos ágak csapódnak ki és a falban kékes-zöld négyszög nyílik. A beeső fénysáv a többi mellé fekszik a padlón.)
Judit szép virágoskertet lát. „Minden virág neked bókol” – mondja a szerelmes Kékszakállú, ám Judit a rózsákon is vért vesz észre. Kérdéseire a férfi egyre kétségbeesett kéréssel válaszol: „Judit szeress, sohse kérdezz”.
---
(Az ötödik ajtó feltárul. Magas erkély látszik és messzi távlat, és tündöklő özönben ömlik be a fény.)
A herceg büszkén mutatja be országát: „Lásd ez az én birodalmam,/Messze néző szép könyöklőm./
Ugye, hogy szép nagy ország?”, amire Judit elámulva válaszol: „Szép és nagy a te országod.”

A férfi lelkesülten tovább folytatja: „Most már Judit mind a tied./Itt lakik a hajnal, alkony,/ Itt lakik nap, hold és csillag,/
S lészen neked játszótársad.”

Judit azonban itt is baljós árnyat fedez fel: a tájat véres árnyat vető felhő takarja, de azért ki akarja nyittatni a további két ajtót is.

A kékszakállú herceg vára

11/3/2021

A kékszakállú herceg vára Bartók Béla egyetlen, egyfelvonásos operája, amelynek szövegkönyvét Balázs Béla írta.

Az operát Bartók 1911-ben komponálta,
de bemutatását előadhatatlanságra hivatkozva elutasították,
így csak hét évvel később, 1918-ban volt a premierje a budapesti Operaházban.

A vegyes fogadtatást követően az opera csak az 1938-as felújításon ért el átütő sikert.

A darabnak két főszereplője van: a Kékszakállú herceg (bariton vagy basszus) és Judit, az új felesége (szoprán vagy mezzoszoprán).
---
Bartók 1909-ben megnősült, első felesége – korábbi tanítványa – Ziegler Márta volt.

Bartók operáját hét évvel a keletkezése után, 1918. május 24-én, 19 órai kezdettel mutatták be a Magyar Királyi Operaházban, Zádor Dezső rendezésében, a díszleteket Bánffy Miklós tervezte.

A premieren a Kékszakállút Kálmán Oszkár, Juditot Haselbeck Olga énekelte, a karmester Egisto Tango volt. Figyelemre méltó, hogy a regös szövegét Palló Imre mondta el.

A szünet után bemutatták A fából faragott királyfit is, amelynek sikeres bemutatója egy évvel korábban volt, ugyancsak az Operában.
---
Az operát nyolc előadás után levették a műsorról, és egészen 1936-ig nem is adták elő többé Magyarországon.

Az 1936. október 29-ei, Sergio Failoni vezényletével felújított előadáson Székely Mihály és Némethy Ella énekelt,
a rendező Nádasdy Kálmán, a díszlettervező Oláh Gusztáv volt.
Az előadás hatalmas sikert hozott, Bartókot több mint tízszer tapsolták ki a színpadra.

Az operát külföldön először Frankfurtban mutatták be, 1922-ben. Ezen az előadáson Székely Mihály és Némethy Ella énekelt.
---
Szereplők

    Kékszakállú szerepét többnyire basszus énekesek (például Székely Mihály, Koréh Endre, Kováts Kolos, Fried Péter,
Polgár László, Cser Krisztián, Rácz István, Sir John Tomlinson),
vagy basszbaritonok (Fodor János, Losonczy György,
Walter Berry, Siegmund Nimsgern, Samuel Ramey) kapják.

Rendszeresen éneklik azonban jó mélyekkel rendelkező baritonok is (Melis György, Dietrich Fischer-Dieskau, Kálmándi Mihály).

    Judit szólama eredetileg mezzoszoprán, szoprán (például Palánkay Klára, Meláth Andrea, Tiszay Magda, Wiedemann Bernadett, Jelena Obrazcova, Tatjana Troyanos, Várady Júlia, Christa Ludwig, Komlósi Ildikó),
drámai szopránok is éneklik (Marton Éva, Birgit Nilsson, Kasza Katalin, Jessye Norman).

    Rejtett női kar jeleníti meg a halott asszonyok emlékét.

A kékszakállú herceg vára 1981

11/3/2021

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára 1981

Judith - Sass Sylvia
Duke - Kováts Kolos

1. ajtó (kínzókamra): 14:55
2. ajtó (fegyveresház): 18:59
3. ajtó (kincstár [kincsesház]): 23:03

4. ajtó (virágos kert): 25:10
5. ajtó (a végtelen birodalom): 29:59
6. ajtó (könnyek tava): 36:01

7. ajtó (a régi asszonyok): 47:39

Kékszakállú herceg vára LP 2

11/3/2021

videó 52 perc

Kékszakállú herceg vára LP 1

11/3/2021