036 oldal
Nagyon kíváncsi voltam, mit alkotott egy 60 oldal körüli kis történetben, ami nem más, mint egy rákos beteg nő utolsó napja, a múltja, a miértjei.
Egyszerűen elképesztő, hogy mennyi érzelmet össze lehet sűríteni ilyen kevés szövegben…
June emlékei a legegyszerűbb megfogalmazásban is összeszorították a gyomromat,
kegyetlenül, dühítően mosták fel velem a padlót,
az utolsó oldalon pedig, az utolsó mondattal még a lélegzetem is elakadt a megdöbbenéstől.
Nem akarom elhinni, hogy ezzel a mondattal távozott, így, ezzel a tudattal, ennyi megválaszolatlan kérdéssel…
Akarok. Még. Slaughtert!
Léna kritikája
| karin_slaughter_a_jelentektelen_sziv.pdf |
RSS Feed
