1929 februárjában, a szesztilalom idején, Chicagóban Joe (Tony Curtis) és Jerry (Jack Lemmon)
egy tiltott és titkos szórakozóhelyen zenél,
mely az egyik gengszter, Spats Colombo (George Raft) fennhatósága alá tartozik.

A rendőrség egy besúgó, Foghegy Charlie (George E. Stone)[m 2] információja alapján rendez razziát a lebujban.

A két zenésznek sikerül a helyszínről észrevétlenül eltűnnie. Utolsó dollárjaikat lóversenyre költik, de veszítenek.

Próbálnak munkát találni, ám mindenhol elutasítják őket.
Bár az egyik zenekar floridai turnéra indul és éppen egy szaxofonost és egy nagybőgőst keres, de sajnos nőket.
Alkalmi munka reményében végül vidékre akarnak utazni egyik ismerősük kocsijával,
de a garázsban éppen szemtanúi lesznek annak, hogy Colombo és emberei megölik Foghegy Charlie-t és társait.

A gengszterek meglátják őket, de sikerül elmenekülniük.

Tudják, hogy nyakukban a gengszterekkel az egyetlen lehetőségük a menekülés.
Ezért úgy döntenek, hogy jelentkeznek a Floridába tartó női zenekarba: Joe Josephine-ként, Jerry pedig Daphne-ként.

Maguk is meglepődnek, amikor azonnal felvételt nyernek.

A tervük az, hogy Floridából külföldre szöknek üldözőik elől. Vonattal indulnak a tengerpart felé.

Egy hálókocsiban kell tölteniük az éjszakákat a zenekar tucatnyi lánytagjával, akik hamar bizalmukba fogadják az új „lányokat”.

A csapat énekesnője, Virág (Marilyn Monroe) egy igazi bombázó, aki mindkét nőimitátornak nagyon megtetszik.
Joe lányként Virág bizalmába férkőzik, és megtudja, milyen az álmai udvarlója: Virág milliomos fiatal férfit akar fogni magának Floridában.

Joe ezért megérkezésük után milliomos playboynak adja ki magát – úgy öltözik és úgy viselkedik, ahogyan Virág korábban megvallotta neki – és megismerkedik Virággal.

Jerrynek eközben egy lelkes öreg milliomos, III. Osgood Fielding (Joe E. Brown) udvarol, akit képtelen levakarni magáról.

Egyik este, miközben Jerry Osgooddal táncol a parton, Joe továbbra is milliomosnak adva ki magát
Osgood jachtján csábítja Virágot, aki beleszeret újdonsült lovagjába.

Joe napközben Josephine-t alakítja, akibe a szálloda portásfiúja szerelmes.

Pár nappal később felbukkan a chicagói gengszterbanda, akik az operarajongók találkozójára jöttek.

Colombo és emberei felfedezik a két nőben a régóta keresett szemtanúkat.

Üldözőbe veszik őket, de a két barát eltűnik a szemük elől, és a rendezvényteremben köt ki, ahol az asztal alá bújnak.

Mint kiderül, nem operarajongók gyűltek itt össze, hanem a gengszterek tartják éves közgyűlésüket,
ahova Colombo és emberei is hivatalosak.

A gengsztervezér beszéde után Colombót születésnapja alkalmából egy hatalmas tortával köszöntik fel.

A tortából egy gengszter ugrik ki, aki agyonlövi chicagói üldözőiket.

A két fiú a lövések után kimenekül a teremből, de most már mindenki őket üldözi.

Joe női ruhában búcsúzóul megcsókolja Virágot, akiben csak most tudatosul, hogy ki is valójában a szeretett férfi.

Joe és Jerry a kikötőbe rohan, ahol Osgood várja őket a csónakjával.
Virág is utánuk szalad és utoléri a többieket, akik Osgood csónakján menekülnek.

Virág megvallja Joe-nak, hogy nem számít, hogy csak egy csóró dzsesszzenész, ő így is szeretni fogja a férfit.

Osgood pedig megkéri Daphne kezét, és neki meg az sem számít, hogy Daphne valójában Jerry, mert szerinte „Senki sem tökéletes”.

Csakazértis nagypapa
(Kotch)  amerikai filmvígjáték
rendező: Jack Lemmon

Joseph Kotcher (Walter Matthau) nyugdíjas
a fia, Gerald és menye, Wilma házában él egy Los Angeles-i kertvárosban.

Szenvedélye az unokája, a totyogós Duncan,
akivel sokat foglalkozik.

Bár a nagypapa sokszor vigyáz a gyerekre, Wilma nyugodtabb, ha bébiszittert fogad a gyerek mellé, ha elmennek hazulról.

Egyik este a nagypapa, amikor kimegy a felsíró gyerekhez, észreveszi, hogy a bébiszitter csókolózik valakivel a kanapén.

A fiának szóváteszi a dolgot, bár hozzáteszi, nem akarja, hogy a lányt emiatt elküldjék.

A nagypapa idegesíti Wilmát, akinek a nagypapa szerint szülés utáni depressziója van.

Gerald és Wilma kinéznek egy idősek otthonát az öreg számára, akinek esze ágában sincs oda költözni, bár elvégez egy pszichológiai tesztet, ami a felvételhez szükséges.

Ezután azonban távolsági busszal elkezd utazgatni az országban.

Eközben Erica, a bébiszitter San Bernadinóba utazik
(ahol a fivére lakik) amikor rájön, hogy terhes.

Kotcher nagypapa visszatér a családi fészekhez Halloweenkor, de csak rövid ideig marad.

Amikor felfedezi, hogy a bébiszitter üzenetet hagyott neki, azonnal utána indul, mert úgy érzi, hogy miatta rúgták ki.

21perc

Stanley Ford, a sikeres képregényrajzoló és megrögzött agglegény szabadon és boldogan él New York-i lakásában a házasságtól hozzá hasonlóan irtózó inasával, Harolddal.

Stanley a világ legboldogabb embere. Jóképű, sikeres és gazdag, New York szívében, komfortos kis otthonában éli az agglegények gondtalan életét.

Egy este, barátja legénybúcsúján igencsak felönt a garatra és
elköveti élete legnagyobb baklövését. Feleségül veszi azt a csinibabát, aki a férfitársaság szórakoztatására bújik elő egy tortából a részeg tivornyán.

Reggel Stanley az ágyból egyből ügyvédhez vonszolja a fürdőruhás szépséget, hogy gyorsan elváljanak.

De rá kell döbbennie, hogy a válás nem megy könnyen. Stanleynek drasztikusabb eszközhöz kell folyamodnia,
ha meg akar szabadulni élete nem kívánt párjától.

Hogyan öljük meg a feleségünket
amerikai vígjáték, 118 Perc, 1965

Rendező: Richard Quine
forgatókönyvíró: George Axelrod
zeneszerző: Neal Hefti
operatőr: Harry Stradling Sr.
vágó: David Wages

Szereplő(k):
Jack Lemmon (Stanley Ford)
Virna Lisi (Mrs. Ford)
Terry-Thomas (Charles)
Eddie Mayehoff (Harold Lampson)
Claire Trevor (Edna Lampson)

Párosban a városban/ Vidékiek New Yorkban
színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 98 perc, 1970

rendező: Arthur Hiller
forgatókönyvíró: Neil Simon

Jack Lemmon (George Kellerman)
Sandy Dennis (Gwen Kellerman)
Sandy Baron (Lenny Moyers)

Ann Prentiss (Stewardess)
Carlos Montalbán (Manuel Vargas)
Robert Nichols (Utas)
Ron Carey (Barney Polacek)

George-nak, az ohiói üzletembernek visszautasíthatatlan munkát ajánlanak. Csak annyi áldozatot kell hoznia, hogy feleségével együtt költözzön fel vidékről New Yorkba.

A házaspár azt gondolja, mi sem könnyebb ennél.

Ám a repülőtéren elkeveredik a poggyászuk, ráadásul Bostonból vonaton kénytelenek New Yorkba zötykölődni.

Amikor megérkeznek, kiderül, hogy szinte mindenki sztrájkol a városban, így a szolgáltatások nem működnek.

Emellett kétszer is kirabolják őket, és kénytelenek az éjszakát a Central Park egyik padján tölteni. Nem csoda, ha ezek után úgy gondolják: mégsem olyan vonzó az a nagyvárosi állás.

fekete-fehér, szinkronizált amerikai vígjáték, 120 perc, 1959
rendező: Billy Wilder
író: M. Logan, Robert Thoeren
forgatókönyvíró: Billy Wilder, I. A. L. Diamond

Marilyn Monroe (Sugar Kane)
Tony Curtis (Joe/Josephine)
Jack Lemmon (Jerry/Daphne)

George Raft (Spats Columbo)
Pat O'Brien (Mulligan)
Joe E. Brown (Osgood E. Fielding III)

1929. februárjában két munkanélküli muzsikus, Joe és Jerry végső lépésre szánja el magát: jelentkeznek egy női zenekarba! Ám maguk is meglepődnek amikor női ruhába bújva felvételt nyernek.

Csak akkor jönnek rá, hogy megfogták az Isten lábát amikor felszállnak a vonatra amellyel az együttes Floridába indul.
Ugyanis egy hálókocsiban kell tölteniük az éjszakákat a zenekar tucatnyi lánytagjával akik hamar bizalmukba fogadják az új lányokat...

A végső meglepetés azonban még várat magára. Kiderül ugyanis, hogy az énekesnő, Sugar Kane egy igazi bombázó,
akibe mindkét nőimitátor halálosan beleszeret.

Esélyük azonban vajmi kevés, ugyanis Sugar nem randizik hölgyekkel, de még csak csóró urakkal sem.

Joe-nak azonban van már egy terve: lányként Sugar bizalmába férkőzik, két fellépés között viszont átöltözik és gazdag playboynak adja ki magát aki nagyon is tudja mit kell tennie ahhoz, hogy Sugar kedvébe járjon.

Jerry-nek eközben egy lelkes udvarlója akad akit képtelen levakarni magáról.

A két munkanélküli zenész, miután akaratlanul szemtanúi lettek a rivális bandák leszámolásának Chicagóban, női ruhában, női zenekarban menekül Kamáslis Colombo emberei elől.