Blog Archives - CORINA CARSON

A kaméliás hölgy - tartalom 3a

6/3/2020

Két külön világ találkozásáról van szó.

Ott van egy úri dámának tűnő lány, Margit, aki egy csinos fiatal hölgy és szabados életmódjából tartja fenn magát.

Továbbá adott egy hétköznapi, ám annál nagyobb szívvel és naivitással megáldott fiatalember, Armand,
aki még mit sem tud az életről, mégis rátalál élete értelmére.

A mű központi témája a be nem teljesült szerelem. A külön kasztba való tartozás,
eleve halálra ítéli azt a kapcsolatot, ezzel már a mű elején szembesülünk.
---
A könyv két két ember jellembeli változását mutatja be.

Armand, csekélyke vagyonnal, ám annál nagyobb vágyakkal és reményekkel bír.
A mű első felében gyermeki énje uralkodik természetén, és a szerelmet csupán egy szeszélynek,
megkaparintani való csecsebecsének tekinti.

A történet második felében azonban komoly változáson megy keresztül szenvedései révén.
Belátja, hogy a szerelem egy rendkívül bonyolult és szövevényes háló, mely nem ereszti el az embert egykönnyen.
---
A női főhős, Margit egy csélcsap, túlontúl büszke és szeszélyes hölgyemény, aki nem képes feladni egyetlen férfi rajongásáért sem a jól megszokott kényelmet és pompát.

Ennek ellenére Margitot is eléri végzete Armand személyében. Egy kurtizán rátalál az igaz szerelemre.

Margit rákényszerül arra, hogy belássa, kedvese miatt fel kell hagynia eddigi csapongó életmódját,
meg kell szabadulnia felhalmozott vagyonától, és csak a szeretett férfinak élni.

A végkifejlethez érve kiderül, hogy egymásért képesek mindent feladni, és a másikat dicsőíteni.
---
Ugyanakor alapjaiban véve rapszodikus csapongások sorozata ez a szerelem.
Egyik pillanatban még a túlfűtött érzelmek dominálnak, majd a másikban a gyűlölet legádázabb fenevada üti fel a fejét.

Mit is várhatnánk egy kurtizántól? Anyagi javak fejében érzéki örömökben részesíti a hozzá betérő úriembereket.
Azt hihetnénk, hogy egy ilyen életmódot folytató nő képtelen a valós érzelmekre, kiveszett belőle a vágy a szerelemre. Azonban Armand képes feléleszteni a kővé vált szívű lány érzelmeit.
---
Sajnos akad egy bökkenő: fiatal kora ellenére Margitnak sok férfival volt dolga. Szerelmes azonban még sohasem volt.

Éppen ezért nehezére esik – főleg kapcsolatuk elején – megválni gőgjétől, az anyagias életmódtól,
olykor felülkerekedik rajta múltja, és háttérbe kerül a fiú iránt érzett szerelme.

Ugyanakkor Armandot sem kell félteni, büszkeségből számára is bőségesen kijutott.

Margó kisebb – nagyobb szeszélyeinek hatására durcás gyermek módjára kifakad, és máris átkerülünk a „nem szeret” tartományba.

A kaméliás hölgy - tartalom 2

6/3/2020

A kaméliás hölgy (könyvajánló)

6/3/2020

A királyné nyakéke (könyvajánló)

6/3/2020

Messalina császárnő 1b

5/3/2020

Áldozatai között voltak például férje közeli rokonai, a két Julia. Julia Livillának, Caligula testvérének azért kellett meghalnia, mert szép volt,
s mert a császárné szerint nem mutatott iránta kellő tiszteletet.

Először száműzette, majd elérte, hogy halálra ítéljék és kivégezzék az alig húszéves lányt.

Messalina intrikáinak és rágalmainak köszönhetően halt meg az ugyancsak nagyon fiatal “másik” Julia, Tiberius császár unokája.

A szépségéről ismert Poppaea Sabinát, Nero későbbi feleségének anyját paráznasággal vádoltatta meg. Az asszony szégyenében és a büntetéstől való félelmében öngyilkos lett.
---
Claudius valószínűleg tisztában volt felesége züllött természetével,
de titkon remélhette, hogy a palatinusi palota berkein maradnak ezek a dolgok, és ezért nem lépett semmit.

Messalina nemegyszer prostituáltakat küldött férjének, hogy azok helyettesítsék őt a hitvesi ágyban,
míg ő Róma városában árulta magát.

Egy krónikás feljegyezte, hogy Messalina versenyre hívta ki Róma egyik leghíresebb prostituáltját,
és a versenyt Messalina meg is nyerte, azzal hogy egy nap alatt 25 kuncsaftot fogadott.

Messalina bukását végül egyik szeretője okozta, nevezetesen Gaius Silius senátor,
akiről a korszakban azt tartották, hogy Róma legszebb férfija volt.

Messalina bukása

Gaius Siliusszal való románca túlment minden határon, Tacitus leírása szerint szabályos házasságra léptek egymással és a pár célul tűzte, ki hogy Siliust megteszik császárnak és ketten, Messalinával együtt fognak uralkodni.

Ez a kapcsolat viszont már Claudius fülébe is eljutott, és mivel ezek a tettek már az ő uralkodói kvalitásait sértették lépnie kellett.
---
Pallas – egy a császári tanácsadók közül, egy felszabadított rabszolga volt –, aki egyébként Messalinával is bizalmas viszonyt ápolt, azt tanácsolta Claudiusnak, hogy az asszonyt ki kell végeznie koholt váddal.

Messalinát Lucullus kertjében meggyilkolták anyja szeme láttára.

Mikor jelentették Claudiusnak, aki még az ebédnél ült, hogy Messalina meghalt,
Claudius nem érdeklődött a részletekről, hanem italt kért és a megszokott módon lakomázott tovább.

Még a következő napokon sem adta jelét gyűlöletnek, örömnek, haragnak, szomorúságnak, egyáltalán bármiféle emberi érzésnek.

Elősegítette feledését a senatus azzal a határozattal, hogy Messalina nevét és képmásait el kell távolítani a magán- és középületekről. ”
---
Claudius, felesége halála után nem sokkal, a 49. év első napjaiban -ígérete ellenére, amit a pretoriánusoknak tett, miszerint nem nősül többet- újra házasodott Agrippina Minorral, Nero anyjával.

Messalina császárnő 1a

5/3/2020

Messalina császárnő

Született    17    Róma
Elhunyt    48 (30-31 évesen)    Gardens of Lucullus

Házastársa

    Claudius római császár
    Gaius Silius

Gyermekei

    Claudia Octavia
    Britannicus

Valeria Messalina vagy csak Messalina a Római Birodalom negyedik császárának, Claudiusnak
a harmadik felesége volt.

Apai ágon Nero császár unokatestvére, emellett Caligulának szintén unokatestvére
és a Birodalom megalapítójának, Augustusnak sokadik ágon unokahúga, Octavianak és Marcus Antoniusnak az unokája volt.

Az I. század egyik leghíresebb női alakja, hiszen hírhedtté vált szexuális szokásairól, intrikáiról
és a férje ellen szőtt összeesküvésről, amiért végül Kr. u. 48-ban ki is végezték.
---
Messalina 38-ban férjhez ment Claudiushoz aki ekkor 48 éves volt
és az ekkor 18 év körüli Messalina unokatestvére is volt.

Már a házasságuk évében gyermekük született, akit Claudia Octavianak neveztek el,
majd 41-ben Messalina fiú trónörököst is szült férjének, a gyermeket Britannicusnak nevezték el.
---
Császárnéként

41-ben a pretoriánusok meggyilkolták Caligula császárt, az ekkor gyorsan lezajlott események után Claudius lett a Birodalom császára ezzel Messalina pedig császárnéi pozícióba került.

Életének ezen szakaszáról számos írott forrás maradt fenn, amelyek mindegyike egy nimfomán, cselszövő szajhaként mutatja őt be.

Ezen forrásokkal szöges ellentétben állnak az érmék és szobrok, melyek egy nyugodt, tiszteletre méltó asszonynak egyszersmind pozitív személyiségnek mutatják.
---
Az ókor történetírói szerint Messalina üldözte szerelmével azokat a férfiakat, akik megtetszettek neki,
és ha azok nem viszonozták közeledését, hamar a hóhér kezei között találhatták magukat.

Ugyanúgy, mint azok a nők – tekintélyes, arisztokrata nők is – akik nem engedelmeskedtek olyan kéréseinek,
mint például hogy alapítsanak kuplerájokat vagy szegődjenek el kéjhölgynek.

Messalina ezek mellett igyekezett minden, Claudius uralmára potenciálisan veszélyt jelentő elemet eltávolítani, így nem egyszer végeztek ki senatorokat olyan alapon, hogy a császárné álmában látta,
amint az adott senator a hatalmat férjétől elragadja.

Néró, római császár 1c

5/3/2020

A császár 62-től fogva mind gyakrabban folyamodott a különböző előkelőségek kivégzésének eszközéhez,
amivel egyrészt az eltúlzott költekezés folytán keletkezett hiányt kívánta pótolni,
másrészt a mind ellenségesebb senatori rendet próbálta kordában tartani.

A Róma 64-es leégését követő monumentális építkezések finanszírozása érdekében új, törvénytelen adókat
és illetékeket vetett ki, a régieket megemelte, templomi javakat tulajdoníttatott el,
és mind gyakrabban indított vagyonelkobzással járó pereket.
---
Felségsértési perek. összeesküvés a császár ellen. Senecát, bár nem vett részt a konspirációban,
feltehetően azért kényszerítették öngyilkosságra, mert bár tudott a készülődésről, nem tájékoztatta a császárt.

Az összeesküvés következtében Nero bizalmatlanná vált, és tisztogatásba kezdett saját rokonai között is: Decimus Iunius Silanus Torquatust már korábban kivégeztette,
most száműzette a nővérét, Iunia Lepidát, illetve kivégeztette a férjét, Caius Cassiust
és unokaöccsét, Lucius Torquatust is.

69-ben Claudius utolsó életben levő gyermekét, Claudia Antoniát is megölette,
mivel az nem volt hajlandó hozzámenni feleségül.
---
Hellén körút

Az uralkodó művészi hajlamainak kielégítése mellett talán támogatókeresési célokat is szolgált a 66–67-es görögországi „turné” – Nero ugyanis valóságos előadássorozatot tartott hellén ajkú alattvalóinak.

Közben Nero nagy sikereket aratott előadóútján; még az olimpiai játékokon is indult, ahol egyedüli indulóként megnyerte a kocsihajtást.

Ismét fellázadtak Néró ellen. A történtek hatására a senatus bátorságra kapott, és anyagyilkossága ürügyén június 8-án halálra ítélte az uralkodót. Nero menekülés közben, másnap öngyilkos lett.
---
Nem volt olyan rokona, akit bűnnel be ne mocskolt volna. Antoniát, Claudius lányát megvádolta,
hogy felkelést szervez ellene, és megölette, mert Poppaea halála után nem akart férjhez menni hozzá.

Hasonlóképpen meggyilkoltatta vérrokonait is, vagy akik sógorság révén kerültek rokonságba vele.

Mostohafiát, Rufius Crispinust, Poppaea még serdületlen gyermekét, halászat közben tulajdon rabszolgájával vízbe fojtatta, mert azt rebesgették, hogy hadvezéresdit meg császárosdit játszik.

Senecát, tanítómesterét halálba kergette; pedig elbocsátási kérelme és vagyonáról való lemondása alkalmából szentül megesküdött neki, hogy „alaptalan a gyanúja,és ő inkább választaná a halált, semhogy ártalmára legyen”.
Burrusnak, a testőrség parancsnokának torokfájás ellen ígért gyógyszer helyett mérget küldött.

Gazdag és idős, szabadon bocsátott rabszolgáit, akik őt egykor örökbefogadtatásához hozzásegítették,
majd bizalmas tanácsadói voltak a hatalomban, ételükbe, italukba szórt méreggel sorban eltette láb alól.

Néró, római császár 1b

5/3/2020

Agrippina nem habozott megmérgezni idős férjét, amikor elérkezettnek látta az időt a trón megszerzésére fia számára. Claudius gyomorpanaszokkal küzdött, amiből felépült.

Korai, kissé megsiettetett halála idején Nero már megnősült (feleségül vette a hozzá kényszerített Octaviát), Britannicus még csak 13 éves volt, az általános közvélekedés szerint alkalmatlan az uralkodásra,
ha másért nem, fiatal kora miatt. Ezért lett az új császár a 17 éves Nero.
Claudius temetésén az új uralkodó mondott beszédet.
---
Nero 55-ben végzett a potenciális veszélyt jelentő mostohatestvérével, Britannicusszal.
A gyilkosság azután történt, hogy Agrippina megfenyegette fiát: mivel ő adott neki hatalmat,
éppúgy vissza is veheti, és uralkodóvá teheti a jog szerinti örököst,
a nemsokára amúgy is nagykorúsítandó Britannicust.

Az aerarium fokozottabb ellenőrzése ellen tiltakozó senatorokat (például Faustus Sulla, Lucius Iunius Silanus Torquatus) sem végeztették ki, mindössze vagyonukat kobozták el, és száműzték őket.
---
60-ban meghalt Prasutagus, a britanniai icenusok törzsének királya, Róma cliense.
A király vagyonát Neróra és két lányára hagyta, ám a császári megbízottak utóbbiak jogait nem ismerték el, ehelyett özvegyét megkorbácsolták, leányait pedig megerőszakolták.

A britek a tartomány két legnagyobb római városát, Londiniumot és Verulamiumot is elpusztíthatták.
A lakossággal a feljegyzések szerint brutális kegyetlenséggel végeztek, és nem kíméltek senkit.
Mészárlásaiknak 70-80 000 római esett áldozatul.

Végül Paulinus tízezres sereget gyűjtött, és ismeretlen helyen végül leverte a többszörös túlerőben levő,
de szervezetlen sorokban támadó lázadókat.
---
Nero önállósodása

Nero nehezen tűrte, hogy irányítsák. Hatalomvágya – valószínűleg Burrus és Seneca támogatásával –
először hatalmaskodó anyja ellen irányult, azonban Agrippina három merényletkísérletet is túlélt,
többek között azt is, amikor egy elsüllyesztendő hajóra tették.

Végül Nero nyíltan, katonáival gyilkoltatta meg. Állítólag utolsó kérése az volt, hogy a méhét szúrják át,
ami életet adott Nerónak.

Nem sokkal ezután Claudia Octavia is hasonló sorsra jutott, hogy Nero elvehesse szíve új választottját, Poppaea Sabinát.
---
Burrus 62-ben halt meg, elképzelhető, hogy természetes halállal.
Ugyanebben az évben száműzette és ölette meg Claudius népszerű lányát, Claudia Octaviát.

Seneca egymagában nem bírt elég befolyással neveltjére, így jobbnak látta visszavonulni.
Ezzel azonban csak három évre nyert haladékot: 65-ben megvádolták, hogy részt vett egy császár elleni összeesküvésben, és öngyilkosságot követtettek el vele.
---
Ugyanebben az évben ölte meg dührohamában szeretett feleségét, a terhes Poppaeát,
akit egy veszekedésük alkalmával hasba rúgott.

66-ban vette feleségül harmadik, utolsó asszonyát, Statilia Messalinát.

Nero hatalma 25 éves korára korlátlanná vált.

Nero intelligens ifjú volt, otthonosan mozgott a klasszikus irodalomban, maga is a közepesnél jobb verseket fabrikált.

Nerót a saját anyja zaklatta – aki még mindig nem tett le arról, hogy fián keresztül Róma ura legyen,
és ahogy Seneca eltűnt, újra megpróbálkozott anyai tekintélyének érvényesítésével.

Néró, római császár 1a

5/3/2020

Nero római császár
Uralkodási ideje: 54. október 13. – 68. június 9. (13 évig)

Született   37. december 15.
Elhunyt   68. június 9. (30 évesen) Róma

Édesapja   Cnaeus Domitius Ahenobarbus
Édesanyja   Agrippina Minor
Házastársa

1. Claudia Octavia
2. Poppea Sabina
3. Statilia Messalina

Gyermekei   Claudia Augusta
---
A fiatal Nero

Nero anyját Caligula elleni összeesküvés vádjával 39 folyamán száműzték Pandateria szigetére,
apja pedig 40 elején betegségben meghalt.

Ekkor nagynénje, Domita Lepida vette magához és nevelte, együtt saját leányával, Messalinával.

Messalina a 41-ben trónra lépő Claudiushoz ment feleségül, aki trónra lépve visszahívta Agrippinát Rómába,
Nero pedig visszakerült anyjához.

Agrippina újra férjhez ment, választottja Passienus Crispus, Róma egyik legvagyonosabb embere,
a 27. év consulja volt. Erre a vagyonra és Nero örökségére támaszkodva igyekezett befolyást szerezni Claudius udvarában, és az udvari élet legelejétől fia, Lucius trónra ültetése volt a célja.
--
Egy erős anya

Agrippina második férje is meghalt valamikor 44-47 között, egyes források szerint közvetlenül végrendelete megírása után lett mérgezés áldozata.

A tények, miszerint Claudius és Agrippina megözvegyülése egymást követték,
esetleg feljogosíthat olyan feltevésekre is, hogy Messalina valójában összeesküvés áldozata lett,
amit Agrippina tervelt ki és hajtott végre a két ember közreműködésével.
---
Agrippina nagybátyja, Claudius 49-ben őt választotta negyedik feleségéül.

Agrippina ezután is mindent megtett a fia hatalmának biztosításáért:
a császár lányát, Octaviát eljegyezte a kis Luciusszal,
illetve adoptáltatta a fiát a befolyásolható Claudiusszal (50. február 25.).

Agrippina és Claudius házasságkötésében, valamint Lucius Iunius Silanus és Octavia eljegyzésének felbontásában nagy szerepet játszott Lucius Vitellius, a későbbi Vitellius császár apja.

A korabeli viszonyokra jellemző, hogy míg Agrippina és Claudius rokonházasságát
a vérfertőzésre vonatkozó régi római törvény hatálytalanításával érték el,
nem sokkal később Silanus és Octavia eljegyzését a vérfertőzésre való hivatkozással bontották fel.
---
Agrippina igyekezett Claudius vér szerinti fiát, Britannicust háttérbe szorítani és elszigetelni,
többek között azzal, hogy az immár Nero néven szereplő fia idő előtt felölthette a nagykorúságot jelző tógát,
sőt megkapta a kinevezett trónörökös címet is.

Agrippina leváltatta a Messalina által kinevezett – és ezért Britannicus pártján álló – két paefectust.
Köztük volt Rufrius Crispinus, a később elhíresült Poppea Sabina férje is.

Ekkor került az udvarhoz Burrus, aki később Nero testnevelőjévé, harci oktatójává lépett elő,
majd befolyásos személy lett Nero uralkodása alatt.

A.Dumas: A három testőr (könyvajánló)

5/3/2020