Category: Nero Romai Csaszar - CORINA CARSON

Néró, római császár 1c

5/3/2020

A császár 62-től fogva mind gyakrabban folyamodott a különböző előkelőségek kivégzésének eszközéhez,
amivel egyrészt az eltúlzott költekezés folytán keletkezett hiányt kívánta pótolni,
másrészt a mind ellenségesebb senatori rendet próbálta kordában tartani.

A Róma 64-es leégését követő monumentális építkezések finanszírozása érdekében új, törvénytelen adókat
és illetékeket vetett ki, a régieket megemelte, templomi javakat tulajdoníttatott el,
és mind gyakrabban indított vagyonelkobzással járó pereket.
---
Felségsértési perek. összeesküvés a császár ellen. Senecát, bár nem vett részt a konspirációban,
feltehetően azért kényszerítették öngyilkosságra, mert bár tudott a készülődésről, nem tájékoztatta a császárt.

Az összeesküvés következtében Nero bizalmatlanná vált, és tisztogatásba kezdett saját rokonai között is: Decimus Iunius Silanus Torquatust már korábban kivégeztette,
most száműzette a nővérét, Iunia Lepidát, illetve kivégeztette a férjét, Caius Cassiust
és unokaöccsét, Lucius Torquatust is.

69-ben Claudius utolsó életben levő gyermekét, Claudia Antoniát is megölette,
mivel az nem volt hajlandó hozzámenni feleségül.
---
Hellén körút

Az uralkodó művészi hajlamainak kielégítése mellett talán támogatókeresési célokat is szolgált a 66–67-es görögországi „turné” – Nero ugyanis valóságos előadássorozatot tartott hellén ajkú alattvalóinak.

Közben Nero nagy sikereket aratott előadóútján; még az olimpiai játékokon is indult, ahol egyedüli indulóként megnyerte a kocsihajtást.

Ismét fellázadtak Néró ellen. A történtek hatására a senatus bátorságra kapott, és anyagyilkossága ürügyén június 8-án halálra ítélte az uralkodót. Nero menekülés közben, másnap öngyilkos lett.
---
Nem volt olyan rokona, akit bűnnel be ne mocskolt volna. Antoniát, Claudius lányát megvádolta,
hogy felkelést szervez ellene, és megölette, mert Poppaea halála után nem akart férjhez menni hozzá.

Hasonlóképpen meggyilkoltatta vérrokonait is, vagy akik sógorság révén kerültek rokonságba vele.

Mostohafiát, Rufius Crispinust, Poppaea még serdületlen gyermekét, halászat közben tulajdon rabszolgájával vízbe fojtatta, mert azt rebesgették, hogy hadvezéresdit meg császárosdit játszik.

Senecát, tanítómesterét halálba kergette; pedig elbocsátási kérelme és vagyonáról való lemondása alkalmából szentül megesküdött neki, hogy „alaptalan a gyanúja,és ő inkább választaná a halált, semhogy ártalmára legyen”.
Burrusnak, a testőrség parancsnokának torokfájás ellen ígért gyógyszer helyett mérget küldött.

Gazdag és idős, szabadon bocsátott rabszolgáit, akik őt egykor örökbefogadtatásához hozzásegítették,
majd bizalmas tanácsadói voltak a hatalomban, ételükbe, italukba szórt méreggel sorban eltette láb alól.

Néró, római császár 1b

5/3/2020

Agrippina nem habozott megmérgezni idős férjét, amikor elérkezettnek látta az időt a trón megszerzésére fia számára. Claudius gyomorpanaszokkal küzdött, amiből felépült.

Korai, kissé megsiettetett halála idején Nero már megnősült (feleségül vette a hozzá kényszerített Octaviát), Britannicus még csak 13 éves volt, az általános közvélekedés szerint alkalmatlan az uralkodásra,
ha másért nem, fiatal kora miatt. Ezért lett az új császár a 17 éves Nero.
Claudius temetésén az új uralkodó mondott beszédet.
---
Nero 55-ben végzett a potenciális veszélyt jelentő mostohatestvérével, Britannicusszal.
A gyilkosság azután történt, hogy Agrippina megfenyegette fiát: mivel ő adott neki hatalmat,
éppúgy vissza is veheti, és uralkodóvá teheti a jog szerinti örököst,
a nemsokára amúgy is nagykorúsítandó Britannicust.

Az aerarium fokozottabb ellenőrzése ellen tiltakozó senatorokat (például Faustus Sulla, Lucius Iunius Silanus Torquatus) sem végeztették ki, mindössze vagyonukat kobozták el, és száműzték őket.
---
60-ban meghalt Prasutagus, a britanniai icenusok törzsének királya, Róma cliense.
A király vagyonát Neróra és két lányára hagyta, ám a császári megbízottak utóbbiak jogait nem ismerték el, ehelyett özvegyét megkorbácsolták, leányait pedig megerőszakolták.

A britek a tartomány két legnagyobb római városát, Londiniumot és Verulamiumot is elpusztíthatták.
A lakossággal a feljegyzések szerint brutális kegyetlenséggel végeztek, és nem kíméltek senkit.
Mészárlásaiknak 70-80 000 római esett áldozatul.

Végül Paulinus tízezres sereget gyűjtött, és ismeretlen helyen végül leverte a többszörös túlerőben levő,
de szervezetlen sorokban támadó lázadókat.
---
Nero önállósodása

Nero nehezen tűrte, hogy irányítsák. Hatalomvágya – valószínűleg Burrus és Seneca támogatásával –
először hatalmaskodó anyja ellen irányult, azonban Agrippina három merényletkísérletet is túlélt,
többek között azt is, amikor egy elsüllyesztendő hajóra tették.

Végül Nero nyíltan, katonáival gyilkoltatta meg. Állítólag utolsó kérése az volt, hogy a méhét szúrják át,
ami életet adott Nerónak.

Nem sokkal ezután Claudia Octavia is hasonló sorsra jutott, hogy Nero elvehesse szíve új választottját, Poppaea Sabinát.
---
Burrus 62-ben halt meg, elképzelhető, hogy természetes halállal.
Ugyanebben az évben száműzette és ölette meg Claudius népszerű lányát, Claudia Octaviát.

Seneca egymagában nem bírt elég befolyással neveltjére, így jobbnak látta visszavonulni.
Ezzel azonban csak három évre nyert haladékot: 65-ben megvádolták, hogy részt vett egy császár elleni összeesküvésben, és öngyilkosságot követtettek el vele.
---
Ugyanebben az évben ölte meg dührohamában szeretett feleségét, a terhes Poppaeát,
akit egy veszekedésük alkalmával hasba rúgott.

66-ban vette feleségül harmadik, utolsó asszonyát, Statilia Messalinát.

Nero hatalma 25 éves korára korlátlanná vált.

Nero intelligens ifjú volt, otthonosan mozgott a klasszikus irodalomban, maga is a közepesnél jobb verseket fabrikált.

Nerót a saját anyja zaklatta – aki még mindig nem tett le arról, hogy fián keresztül Róma ura legyen,
és ahogy Seneca eltűnt, újra megpróbálkozott anyai tekintélyének érvényesítésével.

Néró, római császár 1a

5/3/2020

Nero római császár
Uralkodási ideje: 54. október 13. – 68. június 9. (13 évig)

Született   37. december 15.
Elhunyt   68. június 9. (30 évesen) Róma

Édesapja   Cnaeus Domitius Ahenobarbus
Édesanyja   Agrippina Minor
Házastársa

1. Claudia Octavia
2. Poppea Sabina
3. Statilia Messalina

Gyermekei   Claudia Augusta
---
A fiatal Nero

Nero anyját Caligula elleni összeesküvés vádjával 39 folyamán száműzték Pandateria szigetére,
apja pedig 40 elején betegségben meghalt.

Ekkor nagynénje, Domita Lepida vette magához és nevelte, együtt saját leányával, Messalinával.

Messalina a 41-ben trónra lépő Claudiushoz ment feleségül, aki trónra lépve visszahívta Agrippinát Rómába,
Nero pedig visszakerült anyjához.

Agrippina újra férjhez ment, választottja Passienus Crispus, Róma egyik legvagyonosabb embere,
a 27. év consulja volt. Erre a vagyonra és Nero örökségére támaszkodva igyekezett befolyást szerezni Claudius udvarában, és az udvari élet legelejétől fia, Lucius trónra ültetése volt a célja.
--
Egy erős anya

Agrippina második férje is meghalt valamikor 44-47 között, egyes források szerint közvetlenül végrendelete megírása után lett mérgezés áldozata.

A tények, miszerint Claudius és Agrippina megözvegyülése egymást követték,
esetleg feljogosíthat olyan feltevésekre is, hogy Messalina valójában összeesküvés áldozata lett,
amit Agrippina tervelt ki és hajtott végre a két ember közreműködésével.
---
Agrippina nagybátyja, Claudius 49-ben őt választotta negyedik feleségéül.

Agrippina ezután is mindent megtett a fia hatalmának biztosításáért:
a császár lányát, Octaviát eljegyezte a kis Luciusszal,
illetve adoptáltatta a fiát a befolyásolható Claudiusszal (50. február 25.).

Agrippina és Claudius házasságkötésében, valamint Lucius Iunius Silanus és Octavia eljegyzésének felbontásában nagy szerepet játszott Lucius Vitellius, a későbbi Vitellius császár apja.

A korabeli viszonyokra jellemző, hogy míg Agrippina és Claudius rokonházasságát
a vérfertőzésre vonatkozó régi római törvény hatálytalanításával érték el,
nem sokkal később Silanus és Octavia eljegyzését a vérfertőzésre való hivatkozással bontották fel.
---
Agrippina igyekezett Claudius vér szerinti fiát, Britannicust háttérbe szorítani és elszigetelni,
többek között azzal, hogy az immár Nero néven szereplő fia idő előtt felölthette a nagykorúságot jelző tógát,
sőt megkapta a kinevezett trónörökös címet is.

Agrippina leváltatta a Messalina által kinevezett – és ezért Britannicus pártján álló – két paefectust.
Köztük volt Rufrius Crispinus, a később elhíresült Poppea Sabina férje is.

Ekkor került az udvarhoz Burrus, aki később Nero testnevelőjévé, harci oktatójává lépett elő,
majd befolyásos személy lett Nero uralkodása alatt.