A dzsungelbeli alkotótábor lakóit egy primitív isten bőrébe bújt gyilkos tartja rettegésben, aki úgy tűnik válogatás nélkül gyilkolja az embereket.
A helyiek a két amerikai magánnyomozót hívják segítségül, akiknek nem csak Sattaranival gyűlik meg a bajuk, hanem a közeli könyvtárban kutató titokzatos éjszakai settenkedőkkel is, a Démon-katlannál lábatlankodókról már nem is beszélve.
A helyi rendőr tehetetlen és a művésztelepen összegyűlt különös figurák is mind csak hátráltatják a nyomozást.
Anthony Grey és társa azonban ezúttal sem hátrál meg a kihívás elől, és vaslogikával, no meg hatalmas pofonokkal halad előre a gyilkos utáni hajszában.
„– Lassan kezdem érteni, miért voltál olyan fáradt hazafelé jövet – mondta kajánul Mike. – Egy éjszaka ennyi ellenfél… két ember, egy isten…
– Plusz egy kajmán – egészítettem ki.
– Kajmán? – nézett rám Fruggi alulról felfelé, mint elmeorvos az önjelölt Napóleonra.
– Kajmán. Ugyanis, amikor rábukkantam a holttestre a függőhídnál, egy hüllő kinézte magának és vele együtt kis híján engem is beépített az étrendjébe.”
anthony_grey_-_sattarani_a_gyűlölet_istene.pdf |