Mitévő lehet egy fiatal, szép és tehetséges asszony, ha kettős bilincs is köti:
foglya, felesége egy torzszülöttnek, aki a vagyonán kívül semmivel sem törődik, s foglya egy tespedt-poshadt kisvárosnak is, ahol egyetlen hozzá hasonló szellemi lény sincsen.
Bezárkózik könyvei, álmai közé, verseket farag és vár. Várja, hogy jöjjön valaki, hogy történjék valami. Így tesz a poros kis Sancerreban a szép Dinah de la Baudraye is. És egy szép napon csakugyan be is toppan egy férfi, sőt – Dinah széplékek – az író, s megkezdődik a nagy kaland: a külszínrajz lélekrajzzá mélyül, a házassági drámát szerelmi, emberi dráma váltja fel.
És tanúi leszünk egy nagy női lélek vergődésének és kínlódásának, egy tiszta, nemes asszony őrlődésének két nemtelen férfi közt, egy szenvedélyes szív fellobbanásának és ellobbanásának – afféle előhangnak vagy előhangulatnak Bovarynéhoz.
Az arcisi képviselő is, egy képviselőválasztás oly élet-eleven, hiteles, jól pergő története, amilyet maga Balzac is keveset írt. A helyszín itt is egy kisváros, máris kirajzolódnak az érdekcsoportok – régi és új arisztokrácia, kis- és nagypolgárság, állami szervek –, s már kezdődik is a nagy küzdelem.
És egyszerre – mint amikor cápa árnyéka vetődik a marakodó kis halakra – rejtélyes-sötéten megjelenik az Idegen.
A szálak összegabalyodnak, a tervek felborulnak, az egész város felbolydulva, felajzottan, felzaklatottan les, vár a légkör pattanásig feszült: és most megindulhat a cselekmény, az igazi harc!

megye-kepviselo.doc |