Holmes befektetése közben megtérül, a hajléktalan csaj szállítja az információt, neki is indulnak a doktorral.
Az infő nyomán egy elég elhagyatott, és sötét városrészbe érnek, ami a helyi hajlékonyok egyik legfőbb telephelye.
Merthogy a Gólemnek elég feltűnő külleme van, alig valószínű, hogy normális helyeken elrejtőzhetne, ám itt a kutyát se érdekli.
A bérgyilkos kiszúrja őket, elmenekül.
---
Sherlock szokatlanul ideges lesz, Watsonnak meg szokatlanul jó ötlete támad: szerinte jó ötlet lenne felkeresni a biztonsági őrnek
üzenetet hagyó professzort.
Aki egy nő, csillagász, és épp egy sötét és elhagyatott előadóteremben egy előadás szövegét mixeli egy keverőpulton, persze szál egyedül.
Baljós zaj hangzik fel mögüle, egy kéz nyúl felé, az övé meg lecsúszik a keverőpultról, idegesítően felpörgetve az előadás szövegét,
amit mostantól időnként hallunk majd a sötétben.
A nő küzd, persze hiába, a Gólem simán kicsinálja, dráma van.
Hőseink közben befutnak és megpróbáljál elkapni a gyilkost, persze lámpát nem nyomnak, minek az, így sokkal hatásosabb, de minek.
Gólem elkapja Sherlockot is, küzdés van, Watson hiába hadonászik a pisztolyával, a magas pasi simán elintézi mindkettejüket,
de végül persze elmenekül, ahelyett, hogy megölné ellenfeleit, mi is lenne akkor a sorozattal ugye.
---
Vissza a galériába, ahol Holmes váltig állítja, hogy a festmény valamiért hamisítvány, a tulajdonosnő szerint meg nem az.
És ekkor csörög végre a méltatlanul hanyagolt rózsaszín mobil, Sherlock beleszól, hogy hamisítvány a festmény, megoldotta, válasz nincs,
oké, be is bizonyítja, csak adjon neki a hívó időt.
A telefonból kisgyerek hang: tíz...
Óraketyegés, Holmes odaugrik a festményhez, meredten bámulja, ide-oda jár a szeme - kilenc
- háttérben Watson és Lestrade halálsápadt - nyolc
- Sherlock győzködi tulajt, mondja meg, miért hamisítvány a kép - hét - ne, ne mondja meg, neki kell rájönnie - hat
- Biztos itt van az orrom előtt - öt - Sherlock! - négy
- Holmes szeme elkerekedik Ó, a planetáriumban, hogy ez mekkora - három - Sherlock vigyorog - Ez gyönyörű - kettő - beleordít a telefonba végre
A Van Buren szupernova - ketyegés elhallgat, kisgyerek hang a telefonban segítséget kér.
---
Holmes megmagyarázza: a festményen az égen látható számos csillag között ott van a úgynevezett Van Buren szupernova is,
mely csak 1858-ban jelent meg az égen, nem lehet rajta egy 1640-es évekből származó képen.
Mycroft megint sms-ezik, de most Watson is leszarja.
Így már a tulajnőből is sikerül kiszedni, hogy tudott a festményről, ám azt állítja, a gyilkosságokban nem volt szerepe,
csak a 30 millió kellett neki (kinek nem?).
Anno ő találta a hamisítót Argentínában, ám nem igen tudott mit kezdeni vele, kihasználni a lehetőséget,
mígnem valahogy kapcsolatba nem került egy segítővel.
Nem tudja, ki az, sosem volt igazi kontaktus, csak üzenetek, suttogások. - És volt azoknak a suttogásoknak neve? - Moriarty.
---
Watson közben kiballagott oda, ahol Westet megtalálták, ahol egy pályamunkástól megtudja, hogy alig találtak vért a helyszínen.
Ahogy eltűnődik azon, hogy hogy kerülhetett a fickó ide, épp ugrik egyet mellette a váltó, ettől beindulnak a doki agyában a kerekek,
és ahogy megfordul, ott áll mögötte Holmes, aki tudta, hogy előbb-utóbb Watson is rájön majd.
Amúgy meg a kezdet óta követte a doktort, ugye nem hitte, hogy lemond egy ilyen ügyről, csak, hogy a bátyját idegesítse?
Westet nem itt ölték meg, ezért nincs itt vér, most pedig menjenek, van némi betörnivalójuk.
---
A tervek még biztos nem hagyták el az országot, akkor Mycroft emberei hallottak volna róla, vagyis akárkinél vannak is,
az nem tudja eladni őket, vagy azt sem tudja, mit csináljon velük.
Simán betörnek a menyasszony bátyjának a kecójába,
s lám, az egyik ablak alatt épp ott húz el egy vonat.
A srác nyúlta le a pendrive-ot, megölte a jövendőbeli sógorát.
Az okot meg meg is lehet tőle kérdezni, mert épp hazaért.
Srác drogozott, rengeteg tartozást szedett össze,
és amikor West részegen meglengette az orra előtt a terveket, nem tudott ellenállni, lenyúlta.
RSS Feed
